Tekintettel a demokratikus képviselet és a politikai pozíciók folyamatos megújításának fontosságára, elismerjük, hogy egyértelmű jogosultsági feltételeket kell megállapítani az európai parlamenti képviselők és az európai biztosok pozícióira vonatkozóan a reprezentativitás, a függetlenség és a polgárok európai intézményekbe vetett bizalmának megerősítése érdekében. 1. cikk A választási szabályok egységesítése 1 – Az Európai Unió valamennyi tagállamának egységes választási rendszert kell elfogadnia az európai parlamenti képviselők megválasztására. 2 – A képviselet arányos rendszere ajánlott, amely biztosítja, hogy a képviselői helyek számát a politikai pártok által kapott szavazatok arányában osszák el. 2. cikk Az európai parlamenti képviselői tisztség betöltésére való jogosultság 1 – Az európai parlamenti képviselői pozícióra való jogosultság feltételeként állapítsa meg, hogy az adott személy a kinevezést megelőző két évben egyetlen (nemzeti, regionális vagy helyi) kormányzati feladatot sem töltött be. 2 – A nemzeti kormányban betöltött végrehajtói, miniszteri, parlamenti vagy közigazgatási pozíciók, valamint a nemzetközi szervezetekben vagy a regionális/helyi kormányzatokban elfoglalt pozíciók kormányzati feladatnak minősülnek. 3. cikk A szerződési feltételek korlátozása 1 – Minden polgár legfeljebb három hivatali időre indulhat európai parlamenti képviselőként. 4. cikk Az európai parlamenti képviselők európai biztosi tisztségének betöltésére való jogosultság 1 – Az európai biztosi tisztség betöltésének feltételeként állapítsa meg, hogy az adott személy a kinevezést megelőző 4 évben semmilyen (nemzeti, regionális vagy helyi) kormányzati pozíciót nem töltött be. 2 – A kormányzati feladatok közé tartoznak a nemzeti kormányban betöltött végrehajtói, miniszteri, parlamenti vagy közigazgatási pozíciók, valamint a nemzetközi szervezetekben vagy a regionális/helyi kormányzatokban betöltött pozíciók. 5. cikk Jelölési folyamat 1 – A jogosultsági feltételek ellenőrzése az európai biztos kinevezési folyamatának részét képezi. 2 – A tagállamoknak hivatalos nyilatkozatot kell tenniük arról, hogy a javasolt jelölt az elmúlt 4 évben nem töltött be kormányzati tisztséget. E javaslat végrehajtása hozzájárulhat az európai parlamenti képviselők megújításának és függetlenségének garantálásához, valamint az Európai Parlamentben szerzett tapasztalatok nagyobb reprezentativitásának és sokszínűségének előmozdításához. Ez megerősítené a meghozott döntések legitimitását, és növelné a polgároknak az Európai Unió demokratikus folyamatába vetett bizalmát.

A jelenlegi politikáknak, stratégiáknak és megállapodásoknak egyszerűbb nyelven kell rendelkezésre állniuk a tanulási fogyatékossággal élő polgárok számára. A használt nyelv, a rövidítések és a szakkifejezések azt jelenthetik, hogy a vonatkozó dokumentumok megértése kihívást jelenthet és kizárólagosnak tűnhet. Használhatjuk-e a művészeteket és/vagy az információk digitális bemutatását annak biztosítására, hogy az emberek jól tájékozottak legyenek, és érezzék magukat az életünket meghatározó politikában?

Az olcsó lobogók elősegítik az óceánon folytatott illegális tevékenységeket, például a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatot, az emberkereskedelmet, a kalóztevékenységet és az alacsony adófizetést. A jelenlegi lajstromozási eljárások és az olcsó lobogók történelmének hiánya nem hatékony. Ezért ki kell dolgozni és végre kell hajtani egy olyan irányelvet, amely minden európai hajót arra kötelez, hogy egy központi adatbázisban regisztrálják őket annak érdekében, hogy megőrizzék a lobogók nyilvántartásának nyomon követését. Ennek az adatbázisnak azonban nem lenne lehetősége üres év mezőt hagyni (hasonlóan a repülőgépek regisztrációjára vonatkozó szabályokhoz).

Ma az EYE munkaértekezletén a felszólalók a választással kapcsolatos különböző kérdéseket említették meg: a szavazók, különösen a fiatalok alacsony száma, a dezinformáció, az összetett uniós jogalkotási folyamat megértésének hiánya, az autokratikus rendszerek kockázata. David van Reybrouck „Against Elections” című könyvet írt, amelyben a deliberatív demokráciát javasolt. Egyik ötlete az, hogy ideiglenes bizottságokat hozzon létre, amelyek nem politikusokból, hanem uniós polgárokból állnak. Ez a bizottság különböző háttérrel és nézőpontokkal rendelkező embereket képviselhet. Nem kellene-e az uniós intézményeknek módosítaniuk ezt a deliberatív demokráciát, és nyitottabbnak kell lenniük a jogalkotási folyamatokban annak érdekében, hogy maguk a polgárok is hatalmat kapjanak?

Az EU konkrét célokat dolgozott ki arra vonatkozóan, hogy miként lehetne javítani a fiatalok helyzetét szerte Európában. A nagyközönség azonban kevés ismerettel rendelkezik az európai ifjúsági célokról. Különösen az ifjúság európai évének nyomon követéseként fontos annak bemutatása, hogy a fiatalok az EU egyik prioritása. Ennek elérése érdekében az EU-nak együtt kell működnie a nemzeti, regionális és helyi ifjúsági szervezetekkel, valamint az Európa Tanáccsal, amelyek jelentős szakértelemmel rendelkeznek ahhoz, hogy az adott területen ilyen programok végrehajtása terén kínáljanak segítséget. Ezenkívül a folyamatnak inkluzívnak kell lennie, és el kell érnie a fiatalokat azokon a helyeken, ahol aktívak, ideértve a közösségi médiát és a valós élettel kapcsolatos konzultációkat is. Ezen túlmenően az ifjúsági céloknak meg kell valósítaniuk a nem szervezett fiatalokat, és meg kell mutatniuk őket, hogy az EU gondot fordít rájuk azáltal, hogy olyan részvételi mechanizmusokat dolgoz ki, amelyek nyitottak az egyének számára, és amelyek jól finanszírozottak annak biztosítása érdekében, hogy a részvételt ne akadályozzák pénzügyi korlátozások.

Erősebb megállapodásokra van szükség a politikusok számára a közösségi média használatáról. Manapság sok fiatalt befolyásolnak és ösztönöznek arra, hogy az interneten, különösen a TikTokon szavazzanak a szélsőségekre. Ez egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy csökkent a választójogi korhatár.

Az EU-nak szorosan együtt kell működnie az olyan szervezetekkel, mint az ASEAN, a Mercosur és az Afrikai Unió, annak érdekében, hogy külföldön népszerűsítse az EU modelljét. E regionális együttműködési szervezetekkel való együttműködés révén az EU előmozdíthatja az emberi jogokat, a vállalkozásokat, az európai életmódot stb. Ez olyan új hangot adna az EU-nak és szövetségeseinek, amely független lehet az USA-tól vagy Kínától, de nem ellenük. Ez az újonnan talált befolyás a szervezetei által képviselt országok közötti együttműködésen alapulna.

Az EU-nak meg kell erősítenie a fiatalok részvételét a döntéshozatali folyamatokban, motivációt biztosítva számukra. Az EYE jó lehetőséget kínál a fiataloknak arra, hogy közelebb kerüljenek az Európai Unióhoz, de többet kell tenni. Jó ötlet lenne, ha több rendezvényt szerveznének a demokráciával, a politikával, a fiatalok szerepvállalásával stb. kapcsolatban, helyi szinten azon személyek számára, akik nem férnek hozzá könnyen a döntéshozatalhoz.

Finnországban már pozitív eredményeket értünk el a szerencsejáték-reklámok etikai szabályozásában. A Veikkaus, a piacon monopolhelyzetben lévő, állami tulajdonban lévő szerencsejáték-szolgáltató elkötelezte magát a felelős gyakorlatok mellett. Alapvető fontosságú, hogy különös figyelmet fordítsanak a hirdetésekre, különösen az olyan platformokon, mint a YouTube és a közösségi média. E megállapodás szabályozása a mesterséges intelligencia és más fejlett eszközök felhasználásával javítható. A hirdetéseket közzétételük előtt át kell vizsgálni és felül kell vizsgálni a szerencsejáték-problémákat ösztönző etikátlan hirdetések megelőzése érdekében. A külföldi szerencsejáték-weboldalakon gyakran látjuk a „nagy nyeremény” forgatókönyveinek bemutatását, amelyek érzékeny játékosokat vonzanak. Ez a kérdés jelentős, és meg kell fontolni annak szabályozását. Számos szakértő és tanulmány hangsúlyozza, hogy az ilyen reklámok károsak lehetnek, és hozzájárulhatnak a szerencsejátékokkal kapcsolatos problémákhoz. A finn rendőrség már bevezetett olyan gyakorlatokat, amelyek a szerencsejáték-ágazatban alkalmazott etikátlan magatartás miatt pénzbírsággal fenyegetik a vállalatokat. Ez kiváló példa arra, hogy miként kezelték ezt a kérdést, előmozdítva a felelős szerencsejátékokat. Uniós szinten fontolóra lehetne venni egy olyan közös engedélyezési rendszer létrehozását, amely korlátozza a felelős szerencsejáték-gyakorlatoknak megfelelő szervezetek működését az EU-n belül. Ez Európa-szerte hozzájárulhat a károk csökkentéséhez és a játékosok védelmének fokozásához. Alapvető fontosságú továbbá, hogy a fiatalokat bevonják az uniós döntéshozatalba, és meghallgassák véleményüket. A fiatalok szerencsejáték-problémáinak megelőzése a jövő alakításának alapvető eleme. A fiataloknak joguk van ahhoz, hogy részt vegyenek a jövőjükről és jólétükről folytatott vitákban. Alapvető fontosságú, hogy a fiatalok megfelelő tájékoztatást és oktatást kapjanak a szerencsejátékok kockázatairól és ártalmairól. Ez segítheti őket abban, hogy megalapozott döntéseket hozzanak a szerencsejátékokkal kapcsolatban, és korai szakaszban azonosítsák az esetleges problémákat. Az iskoláknak és az ifjúsági központoknak oktatást és erőforrásokat kell biztosítaniuk annak érdekében, hogy a fiatalok szükség esetén támogatásban részesülhessenek. Végezetül szoros együttműködésre és információcserére van szükség az uniós tagállamok között. A bevált gyakorlatok megosztása és a közös normák meghatározása előmozdíthatja a felelősségteljes szerencsejátékokat, és megvédheti a fiatalokat a káros hatásoktól. Emellett a szerencsejáték-problémákkal és azok okaival kapcsolatos kutatások támogatására és előmozdítására van szükség ahhoz, hogy jobban megértsük ezt a kihívást. Együttműködés és felelősségteljes intézkedések révén előmozdíthatjuk az egészséges játékszokásokat, és megvédhetjük a fiatalokat a szerencsejáték káros hatásaitól. Alapvető fontosságú továbbá, hogy minden szerencsejáték-vállalat felelős és hatékony játékoskorlátozásokat hajtson végre annak érdekében, hogy megvédje az egyéneket a szerencsejátékhoz kapcsolódó károktól. A korlátok meghatározásának valóban hatékonynak és átfogónak kell lennie annak érdekében, hogy a játékosok ne kerülhessék meg könnyen a korlátozásokat, illetve más szerencsejáték-szervezők ne tudják őket túlzott szerencsejátékokká csábítani. A szabályozó hatóságoknak figyelemmel kell kísérniük és biztosítaniuk kell, hogy a szerencsejáték-szervezők betartsák a felelős szerencsejáték-elveket, és meg kell akadályozniuk a szerencsejáték-problémák kialakulását. A szerencsejátékokkal kapcsolatos károk csökkentéséhez elengedhetetlen egy olyan átfogó megközelítés alkalmazása, amely magában foglalja mind a szerencsejáték-társaságok felelősségét, mind pedig a szabályozó hatóságok általi aktív felügyeletet. Ez hozzá fog járulni a játékosok védelméhez, valamint annak biztosításához, hogy a játékélmény egészséges és élvezetes maradjon.

A 25 év alattiakra vonatkozó kvóták felvétele a választási listákra. Az európai parlamenti képviselők legalább 5%-ának fiatalnak kell lennie. A fiatalok nem szavaznak, mert nem érezzük magunknak a politikusokkal való azonosulásunkat. Ha a fiatalok képviseltetnék magukat a választási listákon, közelebb éreznénk az európai kormányintézményekhez.

Úgy vélem, hogy jelentős számú személy érzi úgy, hogy némileg elszakad az Európai Unióval és annak intézményeivel. E kérdés kezelése érdekében az egyes tagállamok számára előnyös lehet az egyes intézmények képviseleti irodáinak megerősítése, amelyek hatékonyan tájékoztathatják a lakosságot az európai szintű fejleményekről. Úgy vélem továbbá, hogy hasznos lenne az iskolák és a diákok számára – nemcsak az Európai Parlament „Nagykövet iskola” programjához való csatlakozás –, hanem az európai parlamenti képviselők vagy más típusú képviselők látogatásai is. Az ilyen látogatások arra szolgálnának, hogy mindenkit tájékoztassanak az európai intézmények alapvető szerepéről.

Olyan jogi keretre van szükségünk, amely biztosítja a tisztességes képviseletet az európai parlamenti választásokon. Az európai parlamenti képviselőket a saját országukból úgy kell megválasztani, hogy azok az adott ország valamennyi régiója számára méltányosak legyenek. Romániában például 41 megye és mindössze 32 jogosult európai parlamenti képviselő van. A lehető legjobb képviselet elérése érdekében az európai parlamenti képviselőknek különböző megyékből kell származniuk. Romániában a 41 megye 8 nagy régióhoz tartozik. Fontos biztosítani, hogy az egynél több parlamenti képviselővel rendelkező államok valamennyi régióban méltányosan képviseltessék magukat. Egy régióból több európai parlamenti képviselő is választható, de a különböző területek közötti jelentős demokratikus eltérések elkerülése érdekében nem szabad, hogy mindegyikük ugyanabból a megyéből vagy városból származzon. A társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek kezelését a demokratikus politikai egyenlőtlenségek kezelésével kell kezdeni. A képviselők kiegyensúlyozottabb elosztása segíthet a társadalmi és gazdasági egyensúly előmozdításában.

Az Európai Unióban 27 ország van, de ezek nem egyformán fejlettek: ha Kelet-Európát tekintünk, a legtöbb ország még mindig fejlődik. Az erős és egységes Európai Unió a régió valamennyi országa közötti kölcsönös támogatással és együttműködéssel érhető el, tekintet nélkül jelenlegi gazdasági helyzetükre. Ez a változás az Európai Unió valamennyi országát gazdaságilag önellátóvá teszi, és növeli az euró értékét a világpiacon.

A kattintás, a félrevezető címek és az álhírek a mai közösségi média nemkívánatos termékei, valamint az internetnek köszönhetően az információkhoz való azonnali hozzáférés. A média újságírásra való ösztönzői zavarban vannak, és megszegték a média magatartási kódexét – mindezt az okozta, hogy a médiának félrevezető címletekre kattintással kell összegyűjtenie a hirdetésekből származó bevételeket annak érdekében, hogy a tartalmakat hamis tartalmak felhasználásával viralizálja, valamint amiatt, hogy a források tényleges ellenőrzése és gyűjtése csökkent a „kapop” adására irányuló nyomás miatt. Ennek elkerülése érdekében olyan mechanizmusra van szükségünk, amely lehetővé teszi a médiaorgánumok számára, hogy a beszámolójukban szereplő, konkrét tájékoztató cikkekről vagy műsorokról szóló jogellenes gyakorlat alapján pereljék őket. Ennek rugalmas, de egyértelmű újságírói szabályokkal összhangban kell történnie. A megjelölt médiaorgánumokat egy adott média zsűrijének kell megítélnie, és elegendő időt kell hagynia a tartalom, a nyelvhasználat, a források és a társadalomra gyakorolt hatásának értékelésére. Az értékelést követően bizonyos ideig és bizonyos értékű hírnevet gyakorolhat a hírcsatornára. Ez az autópályadíj módosítja az értékesítési pont átlagos hírnevét a zsűri által meghatározott időszakra vonatkozóan. A hírcsatornák átlagos hírnevének láthatónak kell lennie a weboldalaikon és az általuk előállított minden hírben, valamint paraméterként szolgálhat a közösségi média algoritmusában a megbízhatatlan hálózatok közösségi médiában való elterjedésének megakadályozása érdekében. Ily módon a médiavállalatok ösztönzést kapnak arra, hogy megvédjék a jó újságírást folytató hírnevüket, és több időt és időt biztosítanak a nyilvánosságnak arra, hogy felmérje az álhíreket, amelyek a közvéleményt megtévesztő és félrevezető magatartást tanúsító magatartást tanúsítanak, átláthatóbb és elszámoltathatóbb módon.

Az átláthatóság a demokrácia fontos eleme, és a polgárok megérdemlik, hogy megértsük, mi történik, és kidolgozzuk saját alternatíváinkat. Svédországban például létezik egy BankID nevű szoftver, amelyet elektronikus személyazonosító igazolványként használnak, de ez védett, és csak az Apple, a Microsoft és a Google operációs rendszereiben érhető el. Ez érvényesíti már most is erős oligopóliumukat, és károsítja azokat a polgárokat, akik nem felelnek meg az előírásoknak. Az önkéntesek nyílt forráskódú azonosító rendszert bármely platformra vihetik.

A tizenéveseknek és a gyermekeknek már az élet korai szakaszában meg kell tanulniuk a demokrácia jelentését, nem csak később, amikor gondolataik megalapozottak.

Képzeljünk el egy olyan világot, ahol az Európai Unió minden polgára hozzáfér egy olyan hatékony platformhoz, amely lehetővé teszi számukra, hogy tájékozódjanak az államukban és az egész EU-ban zajló kulcsfontosságú politikai eseményekről, és aktívan részt vegyenek közösségük jövőjének alakításában. Ez a platform lehetővé tenné az emberek számára, hogy naprakészek maradjanak a kritikus kérdésekről, szavazás útján hangot adhassanak véleményüknek, és akár saját témáikat is megvitathassák. Azáltal, hogy minden polgárnak hangot adunk és platformot biztosítunk az érdemi szerepvállaláshoz, előmozdíthatjuk az átláthatóságot, előmozdíthatjuk a demokráciát, és egy összekapcsoltabb és tájékozottabb Európát építhetünk.

Fiatalok által vezetett kezdeményezések platformja: olyan platformra van szükségünk, amely támogatja és előmozdítja az olyan, fiatalok által irányított kezdeményezéseket, amelyek előmozdítják az európai értékeket és célokat, például a fenntarthatóságot, a demokráciát és a társadalmi igazságosságot, ami segítheti a fiatalokat abban, hogy öntudatosak és elkötelezettek legyenek az EU jövőjének alakításában az EU-n belül és kívül.

Manapság a közösségi médiában folytatott nyilvános diskurzus elsősorban nyereségorientált magánvállalatok – például a Facebook Meta, a Twitter vagy a ByteDance – ellenőrzése alatt álló platformokon zajlik. Amikor a közintézmények ezeken a csatornákon keresztül kommunikálnak, ezeket a nem demokratikus szereplőket a digitális kommunikációhoz való jog részévé teszik. Ugyanakkor arra kényszeríti a polgárokat, hogy a nyilvánosság tájékoztatása érdekében reklámokat használjanak. Harmadszor, az európai kommunikációs csatornákat az amerikai és kínai vállalatoktól teszi függővé. A közintézményeknek ezért nyílt protokollok (Matrix, Activiy Pub) és saját digitális infrastruktúrájuk (a Fediverzum értelmében) használatával hozzá kell járulniuk a fenntartható európai kommunikációs csatornák létrehozásához.

A 2024-es európai parlamenti választásokkal a szavazati jogról, a demokráciáról és a politikáról szóló vita még intenzívebbé és sokkal intenzívebbé válik a mai fiatalok körében, akik tisztában vannak az előttük álló problémákkal, és aktívak egy olyan társadalomban, amelyben gyakran hiányzik a józan ész, az együttélés stb. Ezért úgy véljük, hogy a szavazati jogot 16 évre kellene csökkenteni, néhány olyan ország példáját követve, amelyek már alkalmazzák azt. Ez a változás azért lenne előnyös az európai társadalom számára, mert a választások jobban figyelembe vennék a lakosság érdekeit, szem előtt tartva, hogy a fiatalok a legnagyobbak és leginkább érintettek a politikai döntések által, anélkül, hogy figyelembe vennék érdekeiket vagy előnyeiket. Végezetül, a 16 éves szavazás másik fő oka, hogy Európa mint társadalom javulása és az európai demokrácia felé tett fontos előrelépés az, hogy a választásokon való részvétel révén – bár preferenciáikat és elképzeléseiket figyelembe lehet venni – a további polgárként való politikai részvétel lehetővé tenné számukra, hogy megértsék, mit jelent az Európához tartozás, a választások fontossága és a demokrácia szerepe egy Európához hasonló államban.

Az EU-n kívüli Egyesült Királysággal együtt itt az ideje, hogy javaslatot tegyen egy új közös nyelvre – talán a franciára, a németre vagy az olaszra. Ennek a nyelvnek kell valamennyi uniós gazdasági és társadalmi tevékenység alapját képeznie, és azt valamennyi tagállamban tanítani kell.

Az Eszperantót is Európa nyelvévé kell tenni. A tanulás egyszerű és ésszerű kialakítása megkönnyíti a tanulók számára, hogy néhány hónapon belül beszélgessenek. Emellett semleges nyelvről van szó, amely nem tartozik egyetlen országhoz vagy emberhez sem. Ez több ember számára teszi majd hozzáférhetővé a nyelvet.

AGrin-jelentés szerint becslések szerint évente 25 milliárd EUR-t veszítenek el az EU-ban, mivel a turisták inkább olyan angol nyelvű országokba utaznak, mint az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok.

 

Az álhírek terjesztésének egyik fő veszélye, hogy manipulálják a közvéleményt és torzítják a valóságot. A közösségi médiában található hashtagek vagy címkék, amelyek például megbízhatatlan vagy hamis információkon alapulnak, gyakran félrevezetik az embereket, mivel befolyásolják a gondolkodásmódjukat. Az álhíreket és címkéket túlzott mértékben használták eszközként a politikai konfliktusokban, többek között a területek megszállásában. Konkrétabban, az Oroszország dezinformációs kampányának eszközeként használt #CrimeaIsRussia hashtag a hibrid hadviselés eszközének tekinthető. A probléma az, hogy ha a fenti címke évekig online marad, a következő generációk, akik rá fognak kattintani, hamis valóságérzetet alkothatnak a krími régió politikai helyzetéről.

Következő lépésként az EU-nak azon kell munkálkodnia, hogy korlátozza a hamis és félrevezető közösségimédia-címkéket és hashtageket. Európának meg kell találnia a megfelelő eszközöket ebben az irányban ahhoz, hogy megvédje értékeit, a jogállamiságot és az emberi jogokat. 

 

Minden tagállam polgárai számára lehetővé kell tennünk, hogy online szavazzanak a helyi, nemzeti és európai választásokon.

Bár az európai zöld megállapodás előrelépést jelent az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, az EU-nak határozottabb álláspontot kell képviselnie annak érdekében, hogy az eredményes legyen. Ezek egyike az állami támogatásokról szóló iránymutatás felülvizsgálata, amely kötelezi a kedvezményezetteket a „zöld feltételesség” elveinek betartására.

Az uniós intézmények nem foglalkozhatnak a tagállamok igazságszolgáltatási rendszereinek szervezésével. A nemzeti politika feladata kell, hogy legyen, hogy a tagállamok hogyan döntik el a jogállamiság belső kezelését.

Az EU-nak és tagállamainak korlátozniuk kell az online konzultációk lefolytatását, mivel nem mindenki rendelkezik egyenlő képviselettel, mivel csak azok vehetnek részt és oszthatják meg véleményüket, akik elektronikus berendezésekkel rendelkeznek.

Az EU-nak arra kell kényszerítenie a közösségimédia-platformokat, hogy minden közösségimédia-fiók valódi személyt képviseljen. Ha úgy tekintjük, hogy az olyan platformok, mint a Facebook vagy az Instagram a közösségi tér részét képezik, senkinek sem szabad megengedni személyazonosságát!

Ezen túlmenően, ha egy személy e platformok egyikének használata közben megszeg egy törvényt, a hatóságok csak arra kényszerítik a felhasználókat, hogy felfedjék személyazonosságukat, ami lehetővé teszi a hatóságok számára a bűncselekmények kezelését, ezáltal biztonságosabbá téve a közösségi médiát.

A Görögországot az elmúlt évtizedben sújtó válság még nem ért véget. Az országnak, amely az európai történelem egyik pillére, a lehető legnagyobb segítségre van szüksége az EU-tól pénzügyi nehézségeinek leküzdéséhez. Görögországnak radikális reformokra van szüksége a szociálpolitika és a jólét terén, valamint pénzügyi támogatásra van szüksége a migrációs válság kezeléséhez.

Ahhoz, hogy Görögország esélyt kapjon, esélyt kell adni Európa jövőjére.

Az Európai Parlament az Európai Unió demokratikus alapját képezi, ezért fontos intézmény. Mindazonáltal meg kell reformálni, hogy teljes mértékben kiaknázhassa a benne rejlő lehetőségeket.

Ennek módjai a következők lehetnek:

• A parlamentnek lehetőséget kell biztosítania a tagállamok számára arra, hogy egyszemélyes választókerületeket használjanak a nemzeti kisebbségek számára, anélkül, hogy a nagyon kis választókerületek esetében (de facto) engedélyeznék a posztot elsőként alkalmazó rendszert.
• Kezdeményezési jogot kell biztosítani számára, hogy új jogszabályra tegyen javaslatot. A javaslatokat a Parlament legalább 5%-át képviselő képviselőcsoport, bizottság vagy európai parlamenti képviselőkből álló csoport terjesztheti elő.
• Továbbra is állandó és ideiglenes bizottságokkal kell rendelkeznie, amelyek meghatározott politikai területekre összpontosítanak. A bizottságok összetételének továbbra is tükröznie kell a Parlament politikai összetételét.
• Az adminisztratív költségek csökkentése érdekében egyetlen székhelyű parlamentté kellene áttérnie Brüsszelben.
• Törekednie kell a nemek közötti egyenlőség előmozdítására, például azáltal, hogy az Európai Parlamentben létrehoz egy, a szülői szabadság helyettesítésére szolgáló rendszert, amely bármely szülő számára elérhető.

Az európai mezőgazdaság jelenlegi gyakorlatai károsak bolygónkra nézve, és ezeket felül kell vizsgálni a zöld átállás elősegítése érdekében. A következőkre kell összpontosítanunk:

1. Szójababot importál olyan európai országokból, mint Spanyolország, nem pedig Latin-Amerika.
2. Olyan politikai döntéshozókból álló csoportok létrehozása, amelyek elkötelezettek amellett, hogy a környezetvédelem, ne pedig a haszon érdekében jelentős változásokat hajtsanak végre a mezőgazdaságban.
3. A permakultúrára (fenntartható mezőgazdasági gyakorlatokra) való átállás ösztönzése támogatások révén.
4. A szén-dioxid-leválasztás előmozdítása a mezőgazdasági termelők körében.